Az állatvilág olyan változatos, hogy szinte lehetetlen minden tagját ismerni. A közeli rokonok között pedig olyan aprók tudnak lenni az eltérések, hogy alig lehet észrevenni. De teljesen különböző fajoknál is előfordul, hogy a környezetük miatt nagyon hasonlóvá váltak egymáshoz.
A következő állatok első látásra szinte megkülönböztethetetlen egymástól, de most megismerheted a köztük lévő különbségeket.
1. Jaguár és leopárd
Hasonlóságaik ellenére ezek a nagymacskák különböző kontinenseken és különböző éghajlati öveken élnek. A leopárd az afrikai szavannák, míg a jaguár a dél-amerikai trópusi esőerdők lakója. A jaguárok nagyobbak és testesebbek, valamint – sok más macskafélével és a leopárddal ellentétben – imádják a vizet.
2. Aligátor és krokodil
A fejük alapján könnyedén megkülönböztetheted ezt a két állatot. A krokodilnak hegyes, hosszúkás V-alakú feje van, az aligátornak pedig rövidebb, széles U-alakú. A fogaikról se feledkezzünk meg: a krokodil olyan, mintha mosolygás közben kivillantaná a fogait, míg az aligátor felső állkapcsa szélesebb, mint az alsó, ezért a fogai általában nem láthatóak.
3. Darázs és lódarázs
Az biztos, hogy mindkét rovar veszélyes. A lódarázs nagyobb, narancs és fekete színű, inkább pöttyei vannak, mint csíkjai. A darázs világosabb színű, testén sárga-fekete csíkok vannak. Jobb mindkettőt elkerülni.
4. Fóka és oroszlánfóka
Valószínűleg eddig úgy találkoztál a fókával, mint édes plüss állattal, az oroszlánfókával pedig mint cirkuszi akrobatával. A fókák testét szőr borítja és mellső uszonyaik megakadályozzák őket a járásban, csak a hasukon tudnak csúszni. Az oroszlánfókák szőrtelenek, mellső uszonyaik nagyobbak, így a szárazföldön jobban boldogulnak.
5. Teknős és szárazföldi teknős
Mindkettő tud menni – bár nagyon lassan – a négy lábán. De a teknős vízben él és a páncélján olyan mintázatot visel, ami segít neki elrejtőzni a vizekben. A szárazföldi teknős viszont szárazföldi állat, idejének többségét a vízen kívül tölti.
6. Holló, varjú, vetési varjú, csóka
A legtöbb varjúféle hasonlóan néz ki. A legmagasztosabb és legnépszerűbb a torkán lévő “szakálla” miatt a holló. A holló és a varjú azonos méretűek, de a varjúnak szürke a csőre és a lábán toll-nadrágot visel. A csóka néz ki a legbutábban rövid csőre és kerek, fekete sapkás feje miatt.
7. Szamár és öszvér
Ez a páros nagyon trükkös. Míg a szamár egy különálló fajt alkot, addig az öszvér a szamár és a ló kereszteződéséből jön létre. Elég vicces, de az öszvér éppen úgy néz ki, ahogyan egy ló és egy szamár keverékét elképzeled: a ló elegáns fejével és botrányosan hosszú szamárfülekkel.
8. Mezei nyúl és üregi nyúl
Ha egy édes kisállatot akarsz, neked az üregi nyúl való, de a mezei nyúl biztosan nem. A mezei nyúl nagyobb és gyorsabb, hosszabbak a lábai és a fülei is. Az üregi nyúl kisebb, bolyhosabb, cukibb. Az üregi nyúl legjobban a zöldségeket szereti, például a sárgarépát, míg a mezei nyúl gallyakat, fakérget rágcsál. Az üregi nyúl társas állat, míg a mezei magányosan él. Az üregi nyulat könnyű háziasítani, míg a mezei nyúl vad marad.
9. Molylepke és pillangó
A molynak sátorszerű szárnyai vannak, a pillangók függőleges szárnycsapásokat végeznek. A molyok többnyire nyitott szárnyakkal pihennek, a pillangók viszont, ha nem repülnek, összezárják a szárnyaikat. A csápjaik is különböznek: a pillangóké hosszú és vékony, a molyoké rövid és szőrös. A pillangók szigorúan nappali rovarok, míg a molyok éjjel aktívak.
10. Delfin és disznódelfin
A különbség köztük a fejükön, az uszonyukon és az alakjukon is látható. A delfinnek hosszú “csőre” van, karcsú teste és hátrahajló hátuszonya van. A disznódelfinek feje laposabb, uszonyaik kisebbek, hátuszonyuk pedig háromszög alakú, rövidebb.
11. Menyét és hermelin
Ez a két állat közeli rokona egymásnak. A hermelin nagyobb, bolyhos, fekete végű, hosszú farka van, míg a menyét farka rövid és ugyanolyan színű, mint a teste többi része. A hermelinek pattogó járással mozognak, hátuk közben begörbített, míg a menyét sokkal közelebb marad a talajhoz. A hermelin télen fehér bundát ölt.
12. Sas, sólyom, amerikai vércse
A sas hatalmas, erőteljes madár, amelyik a nyílt területeket kedveli, mint a hegyek és a sziklák. A sólyom kisebb és jóval fürgébb a levegőben, képes manőverezni a zártabb területeken is. Az amerikai vércse a legkisebb és a leggyorsabb a három közül, valamint ez különbözik leglátványosabban az előző kettőtől rövid csőrével és nagy szemeivel.
13. Egér és patkány
A két legismertebb – és leghírhedtebb – rágcsáló, melyeket háromféleképpen is meg lehet különböztetni: a farkuk, a méretük és a füleik alapján. Az egerek aprók, még a patkány kölykeihez képest is. Hosszú, vékony farkuk van, melyet szőr borít, ezzel szemben a patkány farka csupasz és vastagabb. Az egerek füle a testükhöz viszonyítva nagyobb, pofájuk háromszög alakú. A patkány arca előreugró, orra kevésbé hegyes.
14. Sirály és albatrosz
A sirályok víz mellett élnek, legyen az tó vagy tenger, és akrobatikus mozdulatokkal vadásznak a halakra. De nem hívei a nagy távokon való repülésnek, szemben az albatrosszal. Ez utóbbiak testesebb madarak, melyek állandóan repülnek a tenger felett. Különleges orrlyukaik révén képesek kiszűrni a sót a vízből és a táplálékból.
15. Rozsomák és méhészborz
A méhészborz Afrikában, a rozsomák az északi erdőkben él, de mindketten a menyétfélék családjába tartoznak. A rozsomák magasabb, lábai hosszabbak, fülei kiemelkedők, barna bundáján sárga gyűrűk vannak. A méhészborz a talajhoz közelebb él, fekete bundáját a hátán lévő fehér sáv bontja meg.
16. Farkas, prérifarkas, sakál
Ez a három állat a bolygón szerteszét megtalálható. A sakál Afrikában, Ázsiában és Indiában, a prérifarkas Észak-Amerikában, a farkas pedig gyakorlatilag mindenhol él. A farkas nagy, testes állat, míg a prérifarkas és a sakál karcsúbbak, törékenyebbek. A prérifarkast a vörös bundás pofájáról és füleiről, a sakált pedig sárgásabb bundájáról lehet felismerni. A sakál észrevehetően kevésbé prémes, mert nem kényszerül téli hidegben túlélni.
BÓNUSZ: Rozsomák és méhészborz
