Szülőként mindenki boldognak akarja látni a gyermekét, még akkor is, ha ez néha kihívásokba ütközik, például a társadalom véleményével kell szembenézni. Sminket és magassarkút viselő fiúk, focizó vagy bokszoló lányok – a társadalom sokat változott az elmúlt években, a nemi szerepeket magunk mögött hagytuk. Legalábbis ez az apuka biztosan.
Ő úgy döntött, mindenben hagyja érvényesülni fia ízlését és választását, hagyja, hogy fia címkék nélkül az lehessen, akinek érzi magát. Döntése elismerést és kritikákat is kiváltott. Az ő története következik.
Apa és fia szuper hétvégét töltöttek együtt, amiből a körömlakkozás sem maradt ki.
Doug Weaver, Finley apukája egy TikTok-videóban mesélt arról az érdekes helyzetről, ami fiával történt az iskolában. Finley kreatív kisfiú. Miután egy nagyon jó hétvégét töltött együtt a családjával, hétfőn újra iskolába ment, mégpedig színesre lakkozott körmökkel. Apa és fia gyakran festik a körmeiket, mikor kedvet kapnak hozzá.
Doug életében fontos szerepe van a színeknek, hiszen művész és tanár a hivatása. Így nemcsak hogy nem tartja rossznak vagy furcsának, ha fia ki akarja festeni a körmét, de még csatlakozik is hozzá. Segít fiának a körömfestésben, és hagyja, hogy Finley az övét is kifesse. Bár ez számukra jó játék és természetes dolog, nem mindenki gondolkodik így, főleg nem a gyerekek.
“Az iskolából azzal jött haza, hogy három fiú az osztályában azt mondta neki, hogy a körömfestés lányos dolog.”
Hiába élünk a 21. században, a férfi és a női szerepek még mindig élesen elhatárolódnak egymástól, ezektől a régi mintáktól pedig sokan nem tudnak szabadulni. Finley osztálytársai ezért nevezték a körömlakkozást lányos dolognak, ám a kisfiú azt felelte nekik, nincsenek külön fiús és lányos dolgok.
Ugyanis ezt tanulta otthon a szüleitől és a környezetétől. Számára a lányok és a fiúk egyenlők, ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, és szabad ugyanazokat a dolgokat csinálniuk. A legjobb az egészben, hogy Finley vitába szállt a fiúkkal, és érvelésével sikerült elérnie, hogy a három közül az egyik osztálytársa megváltoztatta a véleményét, elismerte, hogy Finley-nek igaza van, és tényleg nem kevésbé fiú attól, hogy festi a körmeit.
Szülei engedik Finley-nek, hogy szabadon válasszon, függetlenül a nemi normáktól.
Már óvodás korában is festette a körmeit, de akkoriban a gyerekek ezen nem akadtak fenn, kifejezetten tetszett nekik. Ez is bizonyítja, hogy nem léteznek belénk kódolt nemi normák. A fejlődésünk során sajátítjuk el ezeket, ahogyan egyre inkább integrálódunk a társadalomba. Ezért az apuka, aki szintén lakkozza a körmét, szeretné, ha más apukák is reagálnának az esetre.
“Sokan kritizálják azt, ahogyan a fiamat nevelem. De hogyan kellene nevelnem? Azt kellene mondanom neki, hogy ha akar valamit csinálni, előtte kérje ki mások véleményét, és ha ők rábólintanak, akkor megteheti? Olyan világban élünk, ahol elfogadott, hogy önmagad legyél, és elfogadhatatlan bántani másokat. Mi ezt nem is tesszük, ezért csak azt tudom mondani a fiamnak, hogy tegye, amit szeret. Fontos, hogy tudja, szeretem őt azért, amilyen. Nem kell kiérdemelnie a szeretetemet, nem kell érte másmilyenné válnia, nem kell megfelelnie sem az én elvárásaimnak, sem senki másénak.”