Mikor a gyerek átkerül a bölcsőből a kiságyba, valószínűleg arra számítasz, hogy innentől végre egyedül fog aludni és te is pihenhetsz. De a legtöbb gyereknél ez nem így van, inkább nem hagyják abba a sírást – állítja egy gyerekorvos. Ebben az esetben muszáj különböző módszereket alkalmaznod, hogy segítsd az egyedül való alvását.
1. Kezdd napközbeni szoktatással.
- Vezesd be, hogy napközben gyakoroljátok az alvást. Akár fogat is moshattok, mintha csak este lenne és olvashatsz mesét is. Vegyétek fel a pizsamát és tegyetek meg minden olyan lépést, amit este, az igazi alvás előtt szoktatok. Ne felejtsd el megdicsérni a gyereket minden alkalommal, mikor egyedül alszik.
- Ne vedd túl komolyan. Csinálj belőle játékot például úgy, mintha te lennél a gyerek, a gyerek pedig a szülő. Vigyél magaddal egy plüssjátékot az ágyba, ezzel elkezdheted gyakorolni, hogy a gyerek majd a játékával aludjon. A legjobb, ha a gyerek izgatottan várja már a lefekvés idejét.
- Hetente néhányszor gyakoroljátok napközben a lefekvést. Minél gyakrabban csináljátok, annál hatékonyabb lesz a módszer.
- Legalább néhány órával lefekvés előtt gyakoroljátok. A legjobb időpont erre a délelőtt és a délután.
2. Növeld az időt szünetekkel, amit egyedül tölt az ágyában.
Először is azt kell tudnod, hogy a gyereked mennyi idő alatt alszik el általában, miután lekapcsolod a lámpát. Ezt nem nehéz megfigyelni, főleg, ha mindig vele vagy, amíg elalszik. Sok energiára és türelemre van szükség ehhez a módszerhez, talán úgy érzed, nincs is kitartásod hozzá, de hamarosan békésen szundikálhatsz.
A módszer lényege:
- Gyakoroljátok az alvás rituáléját napközben, így a gyerek tudni fogja, hogy este mire számítson.
- Legyen meg a menetrendetek, például először fogat mostok, aztán felveszitek a pizsamát. Mondd el neki, hogy szereted és itt az ideje ágyba menni.
- Ha este 8-kor lekapcsolod a lámpát és tudod, hogy a gyermeked kb. 15 perc alatt alszik el, akkor 8 óra 10 perckor mondd neki, hogy mindjárt visszajössz és menj ki a szobából.
- 1 perc múlva menj vissza és dicsérd meg a gyereket, mintha kb. a Nobel-díjat nyerte volna meg. Mondj neki olyasmit, hogy milyen nagyfiú/nagylány már, hogy ilyen ügyesen tud egyedül maradni az ágyában, hogy nagyon ügyes volt, majd puszilgasd meg.
- Maradj mellette, míg el nem alszik.
- Következő este tedd ugyanezt, de most már 2 percre hagyd el a szobát, a harmadik este pedig 3 percre menj ki. Így napról napra növekszik az az idő, amit a gyereked egyedül tölt az ágyában.
Akkor hagyhatod abba, ha már egy héten keresztül önállóan aludt el vagy ha már 30 percre is ki tudsz menni a szobából.
3. Használd a “bocsáss meg egy pillanatra-módszert”, ha a gyereked nem hajlandó ágyban maradni.
Ez az előző módszer egyik változata. A különbség köztük az, hogy ez a módszer sok apró szünetet foglal magában. A gyermekorvos szerint különösen jól működik azoknál a gyerekeknél, akik sírni kezdenek, mikor a szülő kimegy a szobából. Csak egy kis türelem és az eredmények jönni fognak.
A módszer:
- Akárcsak az előző módszernél, ennél is fontos, hogy napközben gyakoroljátok az alvási rituálét. Ne feledd, a “Jó éjszakát!” mindig kedvesen mondd!
- Kapcsold le a lámpát és menj ki egy pillanatra csinálni valamit. Mintha elnézést kérnél a gyerektől, hogy bocsásson meg egy pillanatra, de ki kell kapcsolnod a tévét.
- Maradj kint 30-60 másodpercig attól függően, hogy a gyerek meddig bír az ágyban maradni.
- Menj vissza és dicsérd meg, hogy érezze, milyen nagy dolog, hogy nem kelt fel.
- Majd újra menj ki egy nagyon rövid időre. Első éjszaka ezt 20-30-szor ismételd meg. Második éjszaka már növeld a kint töltött idődet, így a szünetek napról napra hosszabbak lesznek.
Ha a gyerek képes lesz egy héten át ágyban maradni, nyertél.