Képzeld el, ha a munkahelyedre mindennap magaddal vihetnéd a cicádat! Ennél a japán cégnél az alkalmazottaknak még ennyit sem kell tenniük. Azonkívül, hogy bármikor bevihetik magukkal a saját cicájukat, nap mint nap találkozhatnak a munkahelyükön macskákkal, akik az irodában laknak.
Most megtudhatod, mit tehetnek a macskák egy olyan országban, ami híres a munkamániás és szorongó emberekről.

A Ferray vállalat internetes megoldásokkal foglalkozó cég Tokióban. Olyan, mint bármelyik másik munkahely, kivéve egy dolgot: tele van macskákkal!

A cég vezetői megoldást akartak találni a dolgozók stressz-szintjének csökkentésére. Tisztában voltak azzal, hogy az állatok jelenléte oldja a feszültséget, de mivel Tokióban rengeteg a nagyon apró lakás, nagyon sok helyen tilos állatot tartani.

Ezért előálltak azzal az ötlettel, hogy fizetnek az alkalmazottaknak, ha örökbe fogadnak egy cicát. Ezek a macskák az irodában élnek, így a dolgozók bármikor megcirógathatják őket, és hozzájuthatnak a napi cukiság adagjukhoz.

Az ötlet rögtön felkeltette az alkalmazottak figyelmét, és sokan rögtön jelentkeztek az örökbefogadásra. 12500 forintnak megfelelő jent kaptak minden egyes örökbe fogadott macskáért. Volt, aki több cicát is adoptált!

A módszer pedig sikeresnek bizonyult. Ezek a négylábú kollégák mindig készek arra, hogy megsimogassák, megdögönyözzék őket. A vezetők pedig arról számoltak be, hogy mióta a cicák az irodában vannak, nőtt a cég termelékenysége, a dolgozók stressz-szintje viszont csökkent, és javult a munkatársak közti kommunikáció is. Na, ez a jó vállalati kultúra!

Úgy tűnhet, hogy mindez csak az emberek számára előnyös megoldás, de nem így van. Ezeknek a macskáknak most biztonságos és kényelmes otthonuk van, nem kell az utcán kóborolniuk, és népesebb családra leltek, mint amiről valaha is álmodtak.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

1 hozzászólás

  1. “Képzeld el, ha a munkahelyedre mindennap magaddal vihetnéd a cicádat! ” – nekem nem kellett elképzelni, mert mire beértem az irodába Manci őfelsége már a kinti ablakpárkányokon járkált, hogy hol késünk, engedjük már be. Négyen dolgoztunk egy szobában, Manci felváltva ült kinek-kinek az ölében, vagy az asztalán. Régi szép idők, és Manci is már rég odaát van.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét