A szülővé válásnak számtalan útja van. Nem kötelező vér szerinti kapcsolatban állni egy gyermekkel ahhoz, hogy sajátunkként szeressük. Az élet tud meglepetéseket okozni, és a legváratlanabb módokon találhatjuk magunkat a szülői szerepben, ahogy a következő történet főszereplője is. Ez a történet 25 évvel ezelőtt kezdődött, mikor Costa ajtót nyitott akkori barátnőjének, aki egy csecsemővel állt az ajtajában.
Az édesanyja elhagyta, és sosem tért vissza.
Moisés Costa mit sem tudott barátnője terhességéről, míg a nő az 5. hónapba nem lépett. Volt benne egy érzés, hogy nem ő a gyermek apja: “Együtt voltunk, de ő vidéken élt” – mondta.
Egy nap a nő felhívta, és elmondta, hogy várandós, majd eltűnt. Mikor a baba 2 hónapos volt, újból megjelent, azt mondta, el kell mennie vásárolni, és itt akarja addig hagyni a gyermeket. Azóta sem tért vissza.
Costa úgy döntött, sajátjaként fogja felnevelni a gyermeket.
Miután a baba anyja eltűnt, Costa DNS-tesztet csináltatott, ami megerősítette a gyanúját, mi szerint nem ő a gyermek, Davyd biológiai apja. Bár tisztában volt vele, hogy nem az ő gyermeke, mégis elhatározta, hogy gondját viseli a fiúnak. Davydet biológiai anyja meglátogatta még néhányszor kiskorában, de Costa számára világos lett, hogy sem visszakapni nem akarja a fiút, sem segíteni nem akar a gondozásában.
Davyd ma már 25 éves, és még mindig együtt vannak: “Teljes szívemmel a fiamnak tekintem őt. Bár hivatalosan testvérként vagyunk regisztrálva, ő a fiam és a legjobb barátom, és mindent meg fogok tenni, hogy a gondját viseljem” – mondta Costa.
Kiderült, hogy Davyd krónikus betegségben szenved.
Röviddel az érkezése után Davyd beteg lett és kórházba került, hogy orvosi felügyelet alatt legyen. Akkoriban Costa és családja még nem tudtak Davyd betegségéről. Az orvosok később fedezték fel, hogy agysérülése van.
Valójában oxigénhiányos agyi bénulással, epilepsziával és maradandó végtagsorvadással diagnosztizálták. Mindezek mellett képtelen a beszédre, állandó felügyeletet igényel, nem lehet magára hagyni.
Az anyagi nehézségek ellenére Davyd jó kezekben van.
Costa és 72 éves édesanyja számára nagy kihívás Davyd gondját viselni, hiszen a kezelések rengeteg pénzt emésztenek fel, és valakinek mindig vele kell lennie. Ahogy Davyd idősödik, Costa aggódik, vajon a jövőben ki fog majd törődni vele. Jelenleg keresi a biológiai édesapát és Davyd más rokonait, de még mindig ugyanolyan mélyen szereti Davydet, és nem akarja másvalakire hagyni.
“Davydet szeretem a legjobban az életemben. Nem fogom odaadni senkinek” – mondta Costa.