Júlia Del Bianco több mint 30 éve foglalkozik tánccal. Balettművész szakon diplomát is szerzett Brazíliában, ezenkívül a Dance For Plus nevű iskola alapítója, ami bárki számára elérhetővé teszi a balettoktatást, testalkattól függetlenül, hogy lerombolja a társadalomban még mindig élő sztereotípiákat.
Júlia történetét ismerheted meg, aki megmutatta, hogy addig kell küzdeni az álmokért, míg azok valóra nem válnak.

Júlia nagyon fiatalon kezdte a balettet: “Alig voltam 3 éves. 6 éves koromban már egy táncakadémiára jártam. Most 33 vagyok, szóval összességében 30 éves gyakorlatom van. Mindig is táncoltam és mindig is táncolni akartam. Nem emlékszem, hogy tudatosan választottam a balettet vagy hogy táncos akartam lenni, mert számomra ez magától értetődő dolog volt. Mindig ezt akartam csinálni. Nem tudom különválasztani az életemet a tánctól, a kettő egy és ugyanaz.”

Kezdetben Júliának nehézséget okozott két, látszólag egymást kizáró tényezőt összeegyeztetni: a táncstílust, amit mintha csak nádszál vékony embereknek találtak volna ki, és az ő teltkarcsú alakját.

“Nagyon fiatalon kezdtem balettozni, és nem is volt vele semmilyen problémám. De kamaszként már máshogy kezeltek, mert bár vékony voltam, nem voltam balerina alkat. A testem gömbölydedebb volt, mint a megszokott. Ez akadályt jelentett, mert sokan egyből megkérdőjelezték a képességeimet. Nem számított, hogy jó volt a technikám és rengeteg tapasztalattal rendelkeztem. Csak arra fókuszáltak, hogy a testem nem ideális, ezért eljutottam addig, hogy azt gondoltam, nem vagyok elég jó a baletthoz. Nem éreztem magam méltónak arra, hogy éljek az elém kerülő lehetőségekkel, hiszen nem olyan volt a testem, mint amilyet elvártak.”

“Mivel sosem volt olyan alakom, mint amit a balettban alapértelmezettnek tartanak, sokan azt tanácsolták, hagyjak fel a tánccal. Táncosok, barátok, de még távoli rokonok is ezt mondták. Szerencsére a táncolás iránti vágyam erősebb volt, ezért elhatároztam, hogy folytatom.” Júlia nem engedte el az álmait, és idővel sikerült bebizonyítania, hogy éppen olyan jó táncos, mint bárki más.

Mindaz, amit általában a baletthoz és a balerinákhoz társítunk, sokszor elavult. Ideje erről másként gondolkodni. “Hogy meg van szabva, hogyan kell kinézni, az meghatározza, hogy a táncra csak hivatásként tekinthetünk, nem pedig mint örömforrásra. Még azt is meggátolja, hogy a balettra művészetként tekintsünk, amiben ki tudunk teljesedni.”

“A szabványos alaknak, amit a táncosoktól elvárnak, sok köze van a trendekhez. Mostanság végre kezdünk ráébredni, hogy az extrém vékonyság egészségügyi szempontból is ártalmas, de azért még mindig ezt szeretjük. Valójában nagyon sok táncos feszegeti a határokat csak azért, hogy megfeleljen ennek a normának” – mondja Júlia.

Júliának ma már saját tánciskolája van, amit néhány évvel ezelőtt sikerült megnyitnia. “Mikor elkezdtem posztolni a fotóimat és a videóimat a közösségi oldalakra, rengeteg üzenetet kaptam, amiben az emberek a saját tapasztalataikat osztották meg velem a tánccal kapcsolatban. A legtöbb üzenet arról szólt, hogy az alakjuk jelentette számukra az akadályt, sokszor emiatt mondtak le teljesen a táncról. Voltak olyanok is, akiket más táncosok vagy tanárok bántottak, sőt volt, akit a szülei nem voltak hajlandók beíratni balettórára, nehogy bántsák az alakja miatt.”

“Mivel megvolt a végzettségem, úgy döntöttem, a tudásomat és az általam már korábban is használt alapelveket a tanításban kamatoztatom, de ezúttal a plus size közösség számára és az olyan embereknek, akik nem érzik jól magukat a hagyományos tánciskolákban vagy nincsenek képviselve. Az én szememben a tánc és a balett mindenkié, tehát a Dance For Plus létrehozásával a filozófiát ültettem át a gyakorlatba.”

“A Dance For Plus egy koncepció, ami túlmutat a hagyományos iskolán. Ez egy közösség, ami bebizonyítja a világnak, hogy a tánc lényege nem az, hogy büntesd a tested vagy hogy úgy nézz ki, ahogyan azt elvárják tőled. Éppen ellenkezőleg, öröm, kikapcsolódás, feltöltődés. Az iskolám egy olyan hely, ahol élvezheted ezt a csodás művészeti formát. Más a tánc megközelítése itt, mint a hagyományos intézményekben” – magyarázta Júlia az iskolájáról, ahol bárki vehet online órákat.

Az új generáció sok változást hoz a világba, és bízhatunk benne, hogy a közeljövőben senkit nem ér már diszkrimináció a teste miatt vagy azért, amit a táncról gondol. “Kell találnod egy olyan helyet, ahol elfogadnak olyannak, amilyen vagy” – mondja Júlia. “Senki sem tud fejlődni, ha állandóan nyomás alatt van, főleg, ha nem az a célja, hogy profi szinten táncoljon. Egy képzett szakember, aki tudja, hogyan kell bánni a különböző testalkatokkal, nagy változást képes előidézni.”

“Csak csináld. Ne várd el, hogy minden tökéletes legyen vagy hogy ideális alakod legyen. Ne halogasd a félelem miatt azt, ami jót tesz neked. Ha nem kockáztatunk, és nem teszünk egy próbát, akkor abba a hibába esünk, hogy azt fogjuk gondolni, nekünk ez úgysem menne. A koordináción, a hajlékonyságon és a ritmusérzéken mindig lehet dolgozni. Ha ezt szeretnéd, nem szabad abbahagyni” – tette hozzá Júlia utolsó jó tanácsként. Arra inspirál, hogy tedd azt, amit szeretnél, és ne hagyd, hogy bárkinek az elvárása megakadályozzon ebben.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét