Az élet egyik legnehezebb időszaka, mikor elvesztjük szüleinket, főleg, ha mindez váratlanul történik. Legtöbbször a társunk nyújt ilyenkor vigaszt és támaszt a gyászban. Ha a gyászba örökség is vegyül, az az emberek addig ismeretlen oldalát hozhatja felszínre. Ezért dönt úgy sok sztár, hogy nem hagyja vagyonát a gyermekeire. Ilyenkor jöhetsz rá, hogy kik azok, akikben valóban megbízhatsz, és nem azért vannak melletted, mert anyagi javakkal rendelkezel.

Mit tennél, ha hirtelen nagyobb vagyont örökölnél? És szerinted mit akarna tenni a családod? Egy Reddit-felhasználó megosztotta a történetét, és tanácsot kért.

A történet így szól.

Nemrég sok pénzt örököltem anyukám után. Egy elkülönített számlán tartom ezt a pénzt, mert még nem döntöttem el, hogy mihez kezdjek vele, és nem akarom felélni. Észrevettem, hogy a férjem folyton felhozza, és javaslatokkal áll elő, hogy hogyan kellene elköltenem.

A másik dolog, hogy arra számít, hogy mindent én fogok fizetni helyette. Szilveszterkor a családjával ünnepeltünk egy étteremben. Minden jól ment, míg ki nem hozták a számlát. Rájöttem, hogy mindegyikük tőlem várja, hogy kifizessem. Az anyósom még viccelődött is, hogy majd az “örökséggel teli zsebemből” kifizetem. Ettől ideges lettem, de nem mutattam ki.

Csendben kifizettem a saját vacsorámat, aztán felálltam, és kisétáltam az étteremből. Hirtelen mögöttem teremtek, és elkezdtek kiabálni. A férjem próbált meggyőzni, hogy maradjak, de hazajöttem. Hajnali 3-kor ért haza, és kiabált velem, hogy mennyire szánalmas volt tőlem, hogy felálltam, és otthagytam őt meg a családját, miután megbíztak bennem, hogy kifizetem az ő vacsorájukat is. Úgy gondolták, elég kedves vagyok ahhoz, hogy megtegyem, de tévedtek.

Azt mondta, megaláztam őt és a családját, és hogy ez az egész arra volt egy próbálkozás tőlem, hogy visszavágjak nekik, amiért nem tudtak segíteni, mikor anyukám beteg volt. “Ez nem igaz” – ennyit mondtam neki. Még mindig haragszik, és azt mondja, szükségtelen balhét csináltam a családjával, mert semmibe se került volna nekem, ha kifizetem a vacsorát. Rossz volt, amit tettem?

Válaszul érkezett néhány komment.

Ritkán fordul elő, hogy nagyobb vagyon kapcsán olyan történetről hallani, ami jól végződik. Ezért érdemes ezt a dolgot diszkréten és nagy elővigyázatossággal kezelni, ahogyan a történet főszereplője is tette. Az egyetlen hiba talán, amit elkövetett, hogy nem beszélt világosan a férjével már az elejétől kezdve arról, hogy mik a szándékai a pénzzel. Meg kellett volna találnia a módját, hogy ezt elmondja a férjének, még mielőtt a családja tudomást szerez róla. A fontos dolgokkal kapcsolatban mindig egyértelműnek kell lenni.

Kicsit próbáljuk megérteni a férjet is, hiszen a kezdetektől együtt kezelik a pénzügyeiket. A lány viszont nem mondta el a férjének, hogy szeretné ezt a pénzt megtartani, nem akarja felélni. A férj talán azt gondolta, rögtön rendelkezhet a pénzzel. Ezért elengedhetetlen a párkapcsolatban a kommunikáció. Nem szabad maguktól értetődőnek venni a dolgokat, bármennyire is nyilvánvalónak tűnnek.

Röviden, a kommunikáció a jó párkapcsolat alapja. Fontos, hogy emlékezzünk a szó definíciójára: “gondolatok és érzések sikeres továbbítása vagy cseréje”.

  • Nagyon okos, hogy elkülönített számlán van a pénz. Az öröklés nem tartozik a házastárs által igényelhető vagyon közé. © According2What / Reddit
  • Ha a helyzet fordított lenne, és a férj édesanyja halt volna meg, és a feleség családja számítana arra, hogy az örökségét rájuk költi, az egy nagyon más történet lenne. © Weird-Roll6265 / Reddit
  • Őszinte részvétem, egyetértek a feleséggel. Elég fiatalon vesztettem el édesanyámat rákban. Az én anyósomék is nagyon hitvány módon, kegyetlenül viselkedtek, nem volt bennük jó szándék. © glamourcrow / Reddit
  • Ha a férjem örökölne bármit a szülei után, én nem mondanám meg a családomnak, csak ha ő ezt akarná. Teljesen igaza van a feleségnek. Ehhez senkinek semmi köze. © m-adir / Reddit
  • Úgy csinálnak, mintha megnyerte volna a lottót, és nem az édesanyját vesztette volna el. Őszinte részvétem. © Kmia55 / Reddit

Az örökség nem szimplán pénz, hiszen érzelmi értékkel is bírhat.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

12 hozzászólás

  1. Pénz! Mindig, mindenhol ez okoz bonyodalmat! Nem vágta volna földhöz, ha kifizeti mindenkinek a vacsoráját, egy gesztus, amin az elkövetkezendő időszak kapcsolatának minősége múlik. Amit csinált, pitiánerség!

  2. Az özönvíz is egy pár cseppel indult ! Először egy vacsora , utána egy kocsi , estleg egy nyaralás , reklamálni mersz akkor jön mi van sajnálod duma ! De minden pénz elfogy egyszer és jön a röhögés , így jártál marha ! Igen ez egy gesztus mennyire lehet palira venni a marhát !

  3. Jól tette hogy így tett. Mikor segítségre volt szükség, nem volt hajlandó mellé állni senki. Most meg tartanák a markukat. A férje is egy tuskó. Nem a felesége mellé áll, hanem inkább kihasználná még a fájdalmát is.

  4. A férjével a megörökléskor tisztázni kellett volna hogy mi a szándéka.
    A család viszont miért veszi természetesnek hogy ki lesz fizetve a ceh a részükre is? Itt mindenki hibát követett el. A nő aki nem kommunikált egyértelműen, a férj és családja akik más pénzén akartak élősködni.

  5. Talán előre kellett volna a vacsora részleteit tisztázni. A fizetést is. Nem ismerve a körülményeket én innen a nő helyében ugyanígy hagynám el a férjet is, mint a vacsora helyszínt.

  6. Elosztottam az örökségem. Egy vita után azt kaptam,töröljük egymást az életünkből. Hála jeléül. Tudomásul vettem ,nagyon fáj.

  7. Nem te vagy véletlen a cikkben említett anyós? Ha nem, akkor kívánom, hogy szakadjon a nyakadba egy ilyen potyaleső banda, aki az utolsó filléredig kitart melletted, de ha bajban vagy, még azt is letagadják, hogy ismernek.

  8. Hát ez nem fair!
    A betegségnél egyedül hagyták, a pénzen meg osztoznának?
    Azt hiszem, hogy ilyen férjet minen téren mellőzni kell!

  9. Fossi-Szabó Katalinnak: Talán a férj családjának kellett volna a számlát kifizetni, hiszen ők voltak többen, ő meg csak egyedül… A másik dolog: amikor szükség lett volna a segítségre, támogatásra, akkor nem volt fontos nekik, csak amikor potyázni lehet?? Jól tette és okos volt, hogy így intézte. A férj pedig az első pillanattól – mint a legtöbb esetben – úgy érzi, minden az övé.. Hát tévedett! Csak annyit kellett volna a férjnek mondani: “… remélem, a családoddal legalább így üvöltöztél? Ezt a hangot velük szemben megengedheted, engem tisztelj és becsülj! Eleve úgy indítottak, hogy a buli nagyon jó lesz, engem pedig csak a fizető baleknak néztek…”

  10. Nem gondolom hogy ez pitiánerség,fene megette ha ettől jobb lenne a kapcsolatom az anyósommal

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét