Ez a nő úgy él, mint egy 1950-es évekbeli feleség, és imádja

Az egyéni döntések – legyen szó magánéletről vagy karrierről – meghatározzák az életünket. Annak ellenére, hogy bizonyos nemi sztereotípiák a társadalomban még mindig jelen vannak, ma már elmondhatjuk, hogy nőknek és férfiaknak egyforma esélyük van elérni céljaikat.

Vannak nők, akik az otthonmaradást választják, míg mások továbbra is a munkát folytatják, miután férjhez mentek. Amíg téged boldoggá tesz, nem számít, hogy neked melyikre esik a választásod! Ennek a döntésnek a fontosságáról olvashatsz most, és megosztunk néhány véleményt is a témával kapcsolatban.

Alexia ezért választotta a tipikus háziasszony életet.

Egyes nők számára a karrier fontos, mások viszont a hagyományosabb életformát részesítik előnyben, és teljes állásban gyermeket nevelnek, háztartást vezetnek. Ma már nemcsak a nők, de a férfiak is dönthetnek így, mindkét nemnek van választása az egyenlőség jegyében.

Akiknél az anyagiak megengedik, sokszor inkább az otthonmaradás mellett döntenek, és teljesen a családnak szentelik magukat. Így tett Alexia Delarosa is, aki teljes munkaidőben anyuka és háziasszony.

A 29 éves Alexia saját maga hozta meg a döntést, hogy háztartásbeli lesz. Férjével, Matthew-val egyetértettek abban, hogy otthon marad a gyerekekkel és a háztartással, miközben Matthew eljár dolgozni. “Jól működnek nálunk ezek a szabályok, tökéletesen bevált ez” – mondta Alexia, akinél nem kis szerepet játszott a döntésben, hogy anyagilag is megengedheti magának ezt.

Szereti megosztani, hogyan néznek ki a napjai, és azt is elmondta: “Mindig is egy hagyományosabb modellt akartam a családom számára. Imádtam az ‘50-es évek családi életének ideáját, mikor a feleség otthon marad, gondoskodik a férjéről és a gyerekekről, a férj pedig teljes munkaidőben dolgozik.”

Alexiával sokan nem értenek egyet, de ő azt mondja: “Nem is tudnám elképzelni a családom életét máshogy.”

Az interneten sokaknak van véleménye azzal kapcsolatban, hogy a nők a két karrierlehetőség – a munkavégzés és a háztartásbeliség – közül melyiket választják. Mindenkinek megvan a személyes oka, amiért az egyik vagy a másik mellett dönt. De mit gondolnak erről mások?

Akik szívesebben maradnak otthon.

• Jelenleg a munkám az otthonteremtés, és nagyon szeretem. Javult az életminőségünk, hiszen a ház rendben van, a ruhák tiszták, a kert egy csoda, a vacsora finom. A számlák időben ki vannak fizetve. A felújítás folyamatban. Én edzett vagyok, kipihent vagyok és sokat olvasok. Minden a legnagyobb rendben van. © mofei / Reddit
• Ha tehetném, egy pillanat alatt otthagynám a munkámat, és háztartásbeli lennék. Ha a férjem most felhívna, és azt mondaná, megnyerte a lottót, és ezentúl elég lesz egy kereset is, rögtön mennék a főnökömhöz, és felmondanék.
  Otthon sütnék-főznék, a szabadidőmben önkénteskednék. Segítenék az idősebb családtagjaimnak, az ünnepeken én látnám vendégül a családot. Arról álmodom, hogy egyszer háztartásbeli feleség és anya lehetek. © Hey-Kristine-Kay / Reddit
• Jelenleg háztartásbeli vagyok, de a nővérem folyton le akar beszélni erről. Azt állítja, el vagyok nyomva. Ha akarnám, most azonnal lehetne munkám! De a feminizmus lehetővé tette, hogy egy nő szabadon döntsön, hogy igazgató vagy háztartásbeli akar-e lenni. © candywandysandyxandy / Reddit
• Kapcsolatok és házasság tekintetében régimódi vagyok. Ezért szeretnék egy nap háztartásbeli feleség lenni. Ha egy férfi jó hozzám és jól gondoskodik rólam, semmi sem tenne boldogabbá, minthogy én is gondoskodhassak róla. Szeretném, hogy tiszta, rendezett otthonba jöjjön haza és finom vacsora várja. Azt hiszem, nekem ez a szeretetnyelvem. A törődés, a kiszolgálás.
  És tudom, hogy vannak férfiak, akik szintén ezt szeretnék. Nem látom magam nagy karrierépítőként, mert igazából háztartásbeli szeretnék lenni. Úgy látom, ha valaki erre vágyik és nem karrierre, azt leginkább lustának tekintik a férfiak. De ha van karriered, akkor meg arról akarnak meggyőzni, hogy hagyd ott a munkádat, és légy inkább otthon, majd ők gondoskodnak rólad. © hereonaccident33 / Reddit

• 20 éves férfi vagyok. Szerintem fantasztikus, hogy lenne lehetőségem otthon maradni háztartásbeli szülőként. Nem kellene a mérgező munkahelyemmel és a stresszes főnökeimmel foglalkoznom. Egy normál méretű ház rendben tartása nem olyan nehéz. Ami számomra nehézséget okozna, az a főzés, amihez gyakorlat és türelem kell, valamint a gyereknevelés, ami könnyebbnek tűnik, mint amilyen valójában. De az évek múlásával a gyerekek is egyre önállóbbak, valamint bébiszitter is tudna segíteni, úgyhogy egy csomó szabadidőm lenne. © The_Lord134 / Reddit
• Rájössz, hogy az életben nem minden felelősség csak a munkát jelenti. Gyakran egy háztartásbelire sokkal több felelősség hárul, mint arra, aki dolgozik. A férjemmel 12 éve vagyunk együtt, ezalatt voltam teljes munkaidőben diák és teljes munkaidőben dolgozó is, hogy aztán végül itthon tudjak maradni a gyerekekkel, és ez a legjobban működő dinamika számunkra. A férjem is szerette, mert a szabadideje valóban szabadidő volt, hiszen én otthon voltam, és minden feladatot megoldottam egyedül. © tipsycup / Reddit
• Férjnél vagyok, gyerekeim nincsenek, és én is háztartásbeli vagyok. Bár van egyetemi diplomám, és 12 éven át dolgoztam pénzügyi területen. Sütök-főzök, az otthonunk tiszta és rendezett, bevásárolok, és beosztom a pénzünket. Nagyon jó lettem a barkácsolásban, a vízvezeték-szerelésben és a kisebb javítási munkákban, így amikor valami tönkremegy, magam is képes vagyok megjavítani.
  Nekem nincs munkaidőm, mondhatjuk, hogy én állandóan dolgozom. Nagyon szeretem a férjemet, az egész világot ő jelenti nekem, és képes vagyok otthont teremteni neki. De az, hogy nem lépek ki a házból ahhoz, hogy elmenjek máshova dolgozni, ahol fizetnek érte, nem jelenti, hogy nem dolgozom keményen. Fogalmam sincs, sokan hogyan csinálják, hogy tudnak törődni a férjükkel, a gyerekükkel, a háztartással és a munkájukkal is. © SylviaMarsh / Reddit

• 6 éven át voltam háztartásbeli. Imádtam. Rengeteg pénzt spóroltunk, mert én főztem és én csináltam mindent a ház körül. Sokat tudtam foglalkozni a gyerekekkel is. Most teljes munkaidőben dolgozom, és sokszor van bűntudatom, mert a legkisebb gyerekemnek már nem tudok ilyen és ennyi emléket szerezni. Otthon lenni egyébként 10-szer keményebb munka, mint dolgozó anyának lenni, de ezerszer jobban megéri. © 143019 / Reddit
• Mindig is úgy képzeltem el magam, hogy férjhez megyek és háztartásbeli leszek. Éveken át az anyaság iránti vágyam ellentmondásban állt az önmegvalósítás és karrier iránti vágyammal. Azt mondtam magamnak, nem akarom ugyanazt a hibát elkövetni, mint anyám, aki arra kényszerül, hogy olyan munkát végezzen, amit utál.
  Nem arról van szó, hogy nem hiszem, hogy egy anyának nem lehet karrierje is, de én nem tudom magam elképzelni egyszerre mindkét szerepben. Tegnap kihagytam az iskolát, hogy itthon maradjak takarítani és főzni. Most egy projekten dolgozom, de már nem is érdekel, mert nem szeretnék karriert. © wannabemommy / Reddit
• Háztartásbeli feleség vagyok. A férjem ezt nagyon szereti, mert itthonról dolgozik, ezért egész nap együtt tudunk lenni. Én meg azért szeretem, mert az egész napot arra szánhatom, hogy magunkról és az otthonunkról gondoskodjak. Mindketten értékeljük, hogy van időm naponta 3-szor is főzni. A férjem minden fizetéskor tesz pénzt a nevemre szóló számlára, ezért nem érzem magam csapdában. Erre soha nem kértem, de nagyon szeretve éreztem magam, mikor ezt magától elkezdte megtenni. Nagyon kedves és átgondolt gesztus. © EpicMoniker / Reddit

Akik a munkát és a karriert választják.

• Nem hiszem, hogy valaha is leszek háztartásbeli, de nem nézem le azokat a nőket, akik így döntenek. Anyám munkamániás volt, és mindig azt gondoltam, én biztos otthon maradok majd. De aztán találtam egy olyan pályát magamnak, amit nagyon szeretek és sok elismerést is szereztem benne. Ha kellene mondanom egyet, akkor legfőbb kritikám ezzel kapcsolatban, hogy az otthon maradó nőknek is meg kell őrizniük a munkapiaci képességeiket, és házasságkötés előtt alaposan át kell beszélniük a párjukkal az anyagiakat. © SelectionGrand / Reddit
• Én nem igazán szeretek vásárolni, takarítani, főzni, és úgy érzem, megőrülök, mikor néhány napig otthonról kell dolgoznom. Még ha nem is ez lenne a helyzet, nem hiszem, hogy jól érezném magam, ha anyagilag függnék valakitől. Mi van, ha szétmegyünk vagy történik valami a párommal? Óriási szakadék lenne ez az önéletrajzomban is, és az nagyon nem könnyítené meg a későbbiekben az álláskeresést. © cucai / Reddit
• Szeretek dolgozni. Produktívnak érzem magam tőle, és célt ad az életemnek. Amikor kivettem egy hét szabadságot és otthon voltam, lazítottam, attól teljesen megőrültem. © sunshinecliffs / Reddit
• Nincs szándékomban gyereket vállalni, és szeretem a karrieremet, ezért nem szeretnék háztartásbeli feleség lenni. Ha a párommal függetlenek lennénk egymástól anyagilag, gazdagok lennénk és csak utaznánk egész végig, abban 100%-ig benne lennék. De annak nem látom értelmét, hogy otthon maradjak, miközben a férjem dolgozik. © nevertruly / Reddit

• Az otthonmaradásnak semmi értelmét nem látom. Elég ambiciózus ember vagyok, és olyan feleséget is szeretnék, akinek szintén vannak saját ambíciói és céljai. © Bumblebee-Emergency / Reddit
• Unalmasnak tartanám az életet. Persze, mindkét nemből sok ember van, aki örömmel lenne háztartásbeli. Én szeretem a munkámat, és szabadságot ad, hogy el tudom tartani magam. Viszont nem szeretem a házimunkát és nincsenek gyerekeim, ezért nem élvezném a háztartásbeli létet. © nevertruly / Reddit
• Sok történetet ismerek olyan feleségekről, akik végül nehezteltek a férjükre, mert azok akarták, hogy otthon maradjanak. Nekem mindkét szülőm dolgozott, és apám azt szokta mondani, fussak, ha egy olyan férfival találkozom, aki azt mondja, nem kell dolgoznom, mert ő majd vigyáz rám.
  Apám legnagyobb félelme az volt, mikor az exemmel voltam együtt, hogy abba fogom hagyni a munkát, mert ő jóval többet keresett nálam. Ám a szüleim rengeteg pénzt fizettek az oktatásomért. Azt sem hiszem, hogy képes volnék rendben tartani a házat. © shegotofftheplane / Reddit

• Számomra rémálom lenne háztartásbelinek lenni. Unatkoznék és depressziós lennék kötelezettségek és feladatok nélkül. Szükségem van valami érdekesre, ami inspirál és motivál, és számomra ezt nagyrészt a munka jelenti. Tekintettel arra, hogy doktorandusz hallgató vagyok, és azt fogom csinálni, amit szeretek, nem áldoznám fel ezt, amit vérrel-verejtékkel és rengeteg pénz árán szereztem meg.
  Az életemet a kutatásnak és a másokon való segítésnek akarom szentelni. Emellett szeretek független lenni, saját keresetet akarok, magam akarom fizetni a számláimat. Akkor lennék a legboldogabb, ha a párom és én is olyan területen dolgozhatnánk, amit imádunk, és amivel jobbá tudjuk tenni a világot. © ahatmadeofshoes12 / Reddit
• Szeretem a munkámat, és úgy érzem, anyagilag is függetlennek kell lennem. A háztartási munkákat most is elvégzem (várandós vagyok, nyaralok, a férjem pedig nyári iskolában tanít), de megőrülök tőlük. Sokkal több intellektuális stimulációra van szükségem! © insidia / Reddit
• Furán érezném magam, ha nem lenne saját bevételem. Úgy érezném, hogy nincs is pénzem. Nem hiszem, hogy ez bárkinek is kényelmes lehet így. © Joywalking / Reddit
• Munkamániás vagyok, és imádom az iskolát is. Nekem szükségem van arra, hogy vagy az iskolában vagy a munkahelyemen legyek. Nem azért vettem fel diákhitelt, hogy aztán 24 órában otthon maradjak. Ráadásul állandóan paranoiás lennék, hogy mi lesz, ha történik valami a párommal. © WeAreGiraffes / Reddit