1946. szeptember 5-én megszületett Farrokh Bulsara. 76 évvel később már ikonikus rocklegendaként emlékezünk rá, aki nemcsak életében volt fenomenális, de örökségét a következő generációknak is hátrahagyta. Már több mint 3 évtizede nincs közöttünk Freddie Mercury, aki arra született, hogy történelmet írjon.
Cikkünkből róla tudhatsz meg többet.

Plusz fogakkal született – ez adta neki azt a szupererőt, ami a jól megérdemelt sikerhez kellett.

Freddie-nek gyermekkorában Bucky volt a beceneve a kiálló fogai miatt. A sztár sosem csináltatta meg a fogsorát, mert meggyőződése volt, hogy 4 oktávos hangterjedelme utána már nem lenne ugyanaz. Már 7 éves korában zongoraleckéket vett, 5 évvel később pedig belépett az első zenekarába, a The Hecticsbe.

1969. június 2-án lett brit állampolgár, miután családjával az 1964-es zanzibári forradalom elől Angliába menekült. Miután diplomát szerzett az Ealing Művészeti Főiskolán, különböző zenekarokhoz csatlakozott, közben pedig ruhákat és kendőket árult egy londoni piacon. Emellett még csomagkezelőként is dolgozott a London-Heathrow-i repülőtéren.

“Fellépés közben extrovertált vagyok, de legbelül egy teljesen másik ember.”

1970-ben, amikor a Smile nevű zenekar énekese kilépett, Farrokh vette át a helyét. Akkoriban már jó barátságot ápolt a zenekar többi tagjával, a gitáros Brian Mayjel és a dobos Roger Taylorral. A Smile-ból Queen lett, a többi pedig már történelem.

De azért a dolog nem volt ennyire egyszerű. Ekkoriban lett Farrokh Bulsarából hivatalosan is Freddie Mercury. A zenekar megalakulása után 3 évvel 2 albumuk jelent meg, a Queen és a Queen II, amelyekben a heavy metal és a glam rock elemei keveredtek, de nem kerültek fel velük a toplistákra. Harmadjára azonban, a Sheer Heart Attack című lemezükkel már a nemzetközi toplistákat is meghódították.

A Bohemian Rhapsody, ami az A Night at the Opera című albumon található, főként Freddie szerzeménye volt. Ma, még 50 évvel a debütálása után is népszerű, akkoriban pedig 9 héten át uralta a brit toplistákat. A We Are the Champions és a We Will Rock You következtek 1977-ben, majd a ’80-as évek elején a Queen már nemzetközi sztárzenekarnak számított.

Az egyik legnagyobb mérföldkő a Queen történetében az 1985-ös Live Aid koncert volt, amikor 72.000 fős közönség, plusz körülbelül 2 milliárd tévénéző előtt léptek fel. Freddie uralta a színpadot, és elkápráztatta a közönséget. Ezt a fellépést minden idők legjobb koncertjeként emlegetik azóta is.

Freddie életében két különleges kapcsolat volt: az egyik Maryvel, a másik Jimmel.

Élete során Freddie-nek számos partnere volt, de közülük csak kettő számított különlegesnek. Mary Austint 1969-ben ismerte meg, 1973-ban pedig eljegyezte. Neki írta a Love of My Life című dalt.

Évekkel később azonban már nem tudta leplezni a férfiakhoz való vonzódását, és bevallotta Marynek, hogy biszexuális. Mary később így mesélt erről: “Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot. Emlékszem, azt mondtam neki: ‘Nem Freddie, én nem hiszem, hogy te biszexuális vagy. Szerintem te meleg vagy.’”

“Minden szeretőm megkérdezte, miért nem tudja helyettesíteni Maryt, de ez egyszerűen lehetetlen volt” – mondta Freddie egy interjúban 1985-ben. “Az egyetlen barátom Mary, és nincs is szükségem másra. Az élettársam volt. Számomra ez házasság volt. Hiszünk egymásban, és ez elég nekem.” A pár között az énekes haláláig szoros maradt a kapcsolat.

Balra Jim Hutton látható, Freddie párja.

Jim Hutton, az ír származású borbély Freddie párja és élettársa volt. Az 1980-as években egy éjszakai klubban ismerték meg egymást. 7 éven át alkottak egy párt, és Jim a végsőkig Freddie mellett volt. Amikor Freddie megtette felé az első lépéseket, Jimnek még fogalma sem volt arról, hogy egy híres énekessel áll szemben. Nem volt szerelem első látásra, de boldog és csendes életet éltek együtt. Jim így mesélt: “Imádta a macskáit. Amikor hazaértem munkából, csak feküdtünk a kanapén, ő masszírozta a lábamat, és megkérdezte, milyen napom volt.”

Freddie diagnózisát titokban tartották, és a betegség sem tarthatta távol attól, amit annyira szeretett: a zenéléstől.

1987 körül Freddie megkapta a diagnózist, hogy HIV-pozitív, és úgy döntött, ezt eltitkolja a nyilvánosság elől. Mindig azt mondta: “Nem akarok semmilyen terhet pakolni azzal másokra, hogy elmondom nekik a tragédiámat.” Akkoriban ez a vírus világszerte terjedt, és még nem fedezték fel, hogyan lehet kezelni. Mercury sok barátját elvesztette AIDS-ben, és mindig azt remélte, vele ez nem fog megtörténni.

Következő évben a rajongók azonban észrevették, hogy az énekes nem érzi jól magát. 1990-ben, amikor a Queen átvett egy díjat, Freddie már kifejezetten betegnek nézett ki.

Annak ellenére, hogy nem volt jól, az utolsó napokig dolgozott.

Bár küzdött a HIV-vel, megpróbált talpon maradni. Amikor képes volt rá, 1-2 órára bement a stúdióba. Brian May szerint ezt mondta: “Írj nekem még. El akarom énekelni, és ha elmegyek, ti majd befejezitek. Nincs bennem félelem, tényleg.”

Az utolsó videó, amit a Queen megjelentetett, a These Are the Days of Our Lives című dalból készült. Ebben Freddie már betegen és gyengén szerepelt, de a végsőkig megpróbálta szórakoztatni a közönséget. A videó azzal zárul, hogy Freddie belenéz egyenesen a kamerába, és azt énekli: “Those were the days of our lives, the bad things in life were so few. Those days are all gone now but one thing’s still true; when I look and I find, I still love you!”

Egy nappal azelőtt, hogy 1990 novemberében elhunyt, Freddie nyilvánosságra hozta a betegségét:

“A sajtóban megjelent találgatások után most szeretném megerősíteni, hogy HIV-pozitív és AIDS-es vagyok. Úgy éreztem, az a helyes, ha ezt az információt bizalmasan kezelem a körülöttem lévők magánéletének védelme érdekében. Most azonban elérkezett az idő, hogy a barátaim és a rajongóim szerte a világon megtudják az igazságot, és bízom benne, hogy mindenki csatlakozik hozzám, az orvosaimhoz és a többiekhez a harcban ez ellen a szörnyű betegség ellen.”

Freddie Mercury november 24-én, 45 évesen hunyt el. Örökké emlékezni fogunk rá és az örökségére, a Queen zenéjére, ami évtizedeket élt túl, és remélhetőleg még évszázadokat fog túlélni. Freddie előtt fejet hajtunk, és köszönetet mondunk minden libabőrért a karunkon, és minden daláért, amit örökre itt hagyott nekünk.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

1 hozzászólás

  1. A Bulsara család 1964-ben költözött Londonba, nem 1969-ben. A zenei karrierjét már Freddie Bulsaraként kezdte, innen már csak egy ugrás volt a Mercury.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here