Stephen Hawking egyszer azt mondta, csupán 100 évünk van addig, míg az űrbe költözünk. Ez elég kevés idő, tudva azt, hogy az űrben életben maradni nem olyan egyszerű. Még az űrhajósok is, akik csak néhány órát töltenek ott, gyakran egészségi problémákkal küzdenek, mikor visszatérnek a Földre. Az univerzum legtöbb bolygóján földi lénynek lehetetlen volna életben maradni. Sokat kellene fejlődnünk, különösen a látásunkat, a légzésünket és az egyensúlyunkat illetően, hogy erre képesek legyünk. De tegyünk egy próbát – legalábbis képzeletben.
Megpróbáltuk elképzelni, hogyan néznénk ki, ha más bolygón élnénk.
Mars
A gravitáció kisebb mértékű a Marson, mint a Földön, és ez a bolygó távolabb van a Naptól, ezért kevesebb napfényhez jutnánk. A Marsnak nincs védő mágneses mezeje a vékony atmoszférája miatt, ezért minden ki van téve a sugárzásnak. Az erős szelek néha porviharokat gerjesztenek, amik végigsöpörnek az egész bolygón, és hónapokba telik, mire leülepedik a por.
- Így néznénk ki: Valószínűleg magasabbak és robusztusabbak lennénk, hogy a testünk kompenzálja a kevés gravitációt. A szemeink nagyobbak lennének a Naptól való nagyobb távolság miatt. Hogy megóvjuk magunkat a sugárzástól, a bőrünk színét nem a melanin, hanem a karotinoidok adnák (amelyeknek a sárgarépa, a paradicsom és a narancs is köszönheti a színét). Valószínűleg narancssárga lenne a bőrünk.
A képzeletnek nincs határa, ezért készítettünk egy emberibb alakot is a marsi élethez.
Jupiter
A Jupiter felszínén elég nehéz lenne élni, mivel gyakorlatilag nincs is felszíne. A bolygót teljes egészében gázok alkotják. Ha mélyebbre mennénk a légkörében, azt látnánk, hogy a gázok besűrűsödnek és folyadékká válnak. A Jupiter egyik rétege egy óceán, ami víz helyett hidrogénből van.
- Így néznénk ki: A magas nyomás, az extrém hőmérsékletek, a cseppfolyós környezet miatt valahogy úgy festenénk, mint a mélytengerek lakói, akik ugyanilyen körülmények között élnek. Hatalmas páncélunk is lenne, ami megóvna a sugárzástól.
Szaturnusz
Akárcsak gáznemű szomszédja, a Jupiter, a Szaturnusz is egy óriási hidrogén- és héliumfelhő, szilárd talaj és erős szelek nélkül. Ez a bolygó ugyancsak sűrűbbé válik a belseje felé haladva, de magja jóval kisebb. Ikonikus gyűrűit számtalan jégrészecske alkotja, ezért semmi nem élhet rajtuk. A Szaturnusz sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért ha lenne egy megfelelő méretű kád ennek az óriásnak, lebegne benne.
- Így néznénk ki: A Szaturnusz sűrű ködében csak úgy mozoghatnánk, ha lebegnénk, mint egy medúza. Esernyő formájú lenne a testünk, amivel felfelé hajthatnánk magunkat, csontvázunk viszont nem lenne, mert a nyomás összeroppantaná.
Merkúr
Az élet kemény lenne ezen az apró bolygón. A Merkúr van a legközelebb a Naphoz, ezért a napsugárzás itt 7-szer erősebb, mint a Földön. Ez ellen pedig semmilyen naptej nem lenne elég. A Merkúron extrém a hőmérséklet, 430 °C és -180 °C között ingadozhat. Mindezt még fokozná, hogy folyamatosan meteoreső hullana és állandóan földrengések lennének. Ráadásul még atmoszférája, levegője sincs.
- Így néznénk ki: Sem a húsunk, sem a csontjaink nem tudnák ezeket a körülményeket elviselni. Ha mégis itt élnénk, olyan tűzálló fémből volna a testünk, mint a titán. Nem lenne szükségünk légzőszervekre, a fémes arcunkon orr sem lenne. A szemeink úgy néznének ki, mint egy nagyon vastag napszemüveg, hogy védjenek az erős napfénytől.
Vénusz
Ha létezik hely, ahol még nehezebb lenne élni, mint a Merkúron, az a Vénusz. A hőmérséklet meghaladja a 460 °C-ot, az atmoszférája pedig olyan vastag, hogy üvegházhatást gerjeszt. A bolygó felszíne száraz, és tele van olyan meglepetésekkel, mint a vulkánkitörések, a hurrikánok és villámlások. A hab a tortán pedig az, hogy a nyomás akkora, mintha 1,5 kilométernyi víz alatt lennél. Véget nem érő fejfájással élnél itt együtt.
- Így néznénk ki: Sajnos kizárólag a mikrobák képesek életben maradni ezen a bolygón. A Vénusz mindent felzabál, beleértve a fémet, ezért még űrhajóval is gyorsan el kellene hagyni a bolygót. A Vénusz atmoszférája foszfint tartalmaz, ami mérgező minden olyan élőlény számára, amelyik oxigént lélegez be. Viszont a mikrobáknak ez jelenti az életet.
Uránusz és Neptunusz
Jeges, sötét, és erős szelek süvítenek. Az Uránusz és a Neptunusz nagyrészt hideg folyadékból áll, metánból, vízből és ammóniából. Nincs szilárd felszínük. Atmoszférájuk lassan beleolvad a magjuk körüli vízbe. A gravitáció erősebb, mint a Földön, és nagyobb nyomást helyez mindenre.
- Így néznénk ki: Az erős gravitáció miatt alacsonyabbak és tömzsibbek lennénk, a testünk izmos lenne, a bőrünk pedig vastag, hogy védekezni tudjunk a hideg ellen. Mivel folyadék alkotja a környezetet, leginkább kozmikus bálnaként vagy lamantinként lenne esélyünk.
Pluto
A Naptól legtávolabbi bolygószerű objektumon jéghideg van, és jég is borítja. A gravitáció itt kicsi, az atmoszféra pedig vékony. Innét nézve a Nap csupán egy kis folt, ezért nincs túl sok fény. A tudósok szerint viszont a felszíne alatt akár vízből álló óceán is lehet, és jobb időjárási körülmények.
- Így néznénk ki: A földi lényeknek fagyállónak kellene lenniük. A gyenge gravitáció miatt az izmok és a csontok összezsugorodnának, viszont a gerinc megnyúlna, ezért magasabbak lennénk. Emiatt a testtartásunk is megváltozna, hiszen a gerinc gyakorlatilag nem venne részt a mozgásban. Tehát magasabbak lennénk, de pókszerű végtagokkal és görbe gerinccel.