Isabella Rossellini 70 felett is a szépség megtestesítője. Jó példája annak, hogy a nőknek nem kell kés alá feküdniük vagy visszafordítani az öregedés jeleit ahhoz, hogy vonzóak maradjanak. A Lancôme arcaként Rossellini természetes szépségét és finom ráncait ünneplik, mi pedig csak csodálni tudjuk a színésznő szépségről alkotott filozófiáját.
Egyszer nagyon közel állt ahhoz, hogy megműttesse magát.
“Azt hiszem, a nők legnagyobb álma szépen, méltósággal és elegánsan megöregedni” – mondta.
Rossellini elismerte, hogy mikor a 40-50-es éveiben járt, gondolt arra, hogy plasztikáztatja magát. Egyik nap így ébredt fel: “Itt vannak ezek az új technológiák a műtétek terén. Miért ne használnánk ki őket? Felhívok egy plasztikai sebészt.” Ám amint felvette a kapcsolatot a sebésszel, “inába szállt a bátorsága”.
Most már túl öregnek tartja magát a plasztikához.
Amikor arról kérdezték, most nem gondolkodik-e plasztikai műtéten, Rossellini így felelt: “Túl öreg vagyok. 70 évesen nem fogom plasztikáztatni magam. A bőröm már nem viselné el.”
A 70 éves színésznő, akinek van egy farmja tyúkokkal, kutyákkal, méhekkel és juhokkal, kifejtette azt is, hogy a különböző töltőanyagok és injekciók használata nem egyezik az elveivel: “Mindig azt szoktam mondani viccből, hogy biogazdaságot vezetek és próbálok egészségesen táplálkozni, hogyan tudnám összeegyeztetni a biotáplálkozást a botoxszal? – mondta. – Hogyan lehetne összeegyeztetni ezt a kettőt?”
Bár úgy véli, mindez nem neki való, Rossellini nem ellenzi a plasztikai műtéteket, támogatja azokat, akik kés alá fekszenek. “Sok barátom és rokonom van, akik plasztikáztatták magukat, én nem ellenzem ezt.”
Méltóságteljes szépségikon.
A sztár bevallotta, hogy egy időben kialakult benne a félelem, hogy ha nem plasztikáztatja magát, nem fog munkát kapni.
Mégis a természetes öregedést választotta, és jól tette. Megválasztották a Lancôme egyik arcának, miután fiatal éveiben igazi ikon volt.
Az a tény, hogy Rossellini elfogadta az öregedés jeleit, sok nő példaképévé tette őt világszerte. Elárulta: “Sokan küldenek emaileket és üzeneteket, mondván, hogy úgy érzik, képviselem őket.” Rossellini kifejtette, hogy a márkának készült fotók “mind a kozmetikumokról és a legjobb megjelenésről szólnak”, és az emberek “nagyra értékelik, hogy egy 70 éves nőt látnak rajtuk”, aki a korának megfelelően néz ki.
“Azt hiszem, jól tettem, hogy nem plasztikáztattam magam” – mondta, és csak egyetérteni tudunk, hiszen fantasztikusan néz ki. Jó döntést hozott, mikor a természetes öregedést választotta.
Valaha csodáltam, és csodálom ma is. 20 évesen, mikor az első Lancome termékeket próbáltam, ő volt az arca, gyönyörű volt! Tisztelet, hogy felvállalta az évek múlását.
Találtam egy írást, amely nagyon élethűen mutatja be, hogyan éli az életét 45 után.
Példaértékű számomra, aki hasonló korban lévén keresem a helyem ma is. Nehéz, ha nincsenek unokák, akik célokat, feladatokat határoznak meg.
De egy megjegyzés: fiatalon, és az évek múlásával hatalmas pénzeket költünk kozmetikumokra. Nekem a Lancome allergiát okozott, évekig nem tudtam magam kifesteni. Ma elmondhatom, hogy egyszerűbb francia készítményeket alkalmazva, kevésbé ráncos a bőröm. Vajon tisztában vagyunk azzal, hogy a genetikát semmilyen kozmetikum nem írhatja felül?