Albert Einstein IQ-ját 160-ra becsülik, Isaac Newtonét 190-re, Mark Zuckerbergét pedig 152-re. Ezeket a híres férfiakat az egész világon abszolút zseniként tartják számon. De egyszer élt egy ember, akinek az IQ-ja állítólag 250-300 között volt. William James Sidis a legintelligensebb ember, aki valaha élt a Földön. Csodagyerek volt és kivételes matematikus. Számos nyelvet beszélt és kitűnő szerző is volt, de sajnos csak nagyon kevés ember hallott róla.

8 éves korában már 8 nyelven beszélt.

William New York városában született 1898-ban. Apja, Boris elismert pszichológus volt, aki 4 diplomát is szerzett a Harvardon. Anyja szintén doktor volt. Mivel szülei maguk is géniuszok voltak, számítani lehetett rá, hogy William is az lesz, de intelligenciájával mindent felülmúlt.

18 hónapos korában már egyedül olvasta a New York Timest. 8 éves korára önállóan megtanult latinul, görögül, franciául, oroszul, németül, héberül, törökül és örményül. Ezen a 8 nyelven kívül feltalált egy új nyelvet is, amit vendergoodnak nevezett el.

Ő volt a Harvard legfiatalabb diákja.

Fia intelligenciáját jól ismerve, apja megpróbálta felvetetni Williamet a Harvardra, de elutasították, hiszen a fiú még csak 9 éves volt. 2 évvel később azonban már elfogadták a felvételi kérelmét, ezzel pedig William lett a Harvard legifjabb hallgatója, ahova 1909-től járt. 1910-re matematikai képességei olyannyira kiemelkedtek, hogy professzorai helyett tartotta meg az előadásokat. El is kezdték csodagyereknek nevezni. BA (Bachelor of Arts) diplomáját 16 éves korában szerezte meg.

Magányos életet választott.

A hírnévbe is bele lehet fáradni, főleg, ha már fiatal korától jelen van az ember életében. Nem sokkal azután, hogy lediplomázott, William azt nyilatkozta, hogy “tökéletes életet” szeretne élni, ami számára egyet jelent a visszavonultsággal. Azt is hozzátette, hogy nem áll szándékában megházasodni, mivel a nők nem vonzódnak hozzá.

A nem kívánatos hírnéven kívül döntése az életében a születésétől kezdve jelenlévő nyomásra is reakció volt. Akkoriban Amerikában úgy hitték, megfelelő oktatással bármelyik gyerekből válhat csodagyerek. Tehetséges pszichológusként apja nagyon szerette volna, ha fia a legfényesebb csillagként ragyog majd intelligenciájával. Hogy ezt elérje, a saját maga által kidolgozott pszichológiai módszert alkalmazta fia nevelésében, és rendkívüli nyomást gyakorolt rá. Bár William örömét lelte a tanulásban, felnőttként már másként vélekedett erről, és hibásnak tartotta apját. Amikor Boris 1923-ban meghalt, William még a temetésére sem ment el.

18 hónap börtönbüntetésre ítélték.

Ahogyan a zsenik általában mindent megtesznek, hogy egyszerűen, szerényen éljenek, William is hivatalnokként vállalt munkát, kevés fizetésért. Mivel az emberek még mindig felismerték, nem volt más választása, újra munkahelyet kellett váltania. 1924-ben riporterek bukkantak a nyomára és tudták meg, hogy heti 23 dollárért dolgozik. Ezzel újra a címlapokra került, mégpedig azzal, hogy kétségbe vonták intelligenciáját, azt írták róla, már csak ennyire képes. Ez természetesen nem volt igaz, hiszen William egész életén át számtalan értékes könyvet írt különböző álnevek alatt.

Az első világháború idején szocialista elveket vallott és tiltakozott a háború ellen. 1919-ben letartóztatták egy erőszakba átcsapó tiltakozás miatt Bostonban, és 18 hónap börtönre ítélték. A szülei megtalálták a módját, hogy kihozzák a börtönből, de helyette 2 évre szanatóriumba zárták.

Szerencsétlen halál 46 évesen.

William az egész életét összetörten és teljes magányban élte le. Családjától elidegenedett, gépkezelőként dolgozott és jelentéktelen munkákat végzett, hogy valahogy fenntartsa magát. Az ember, aki megváltoztathatta volna a világot, 46 évesen, senkiként halt meg agyvérzésben 1944-ben. Érdekesség, hogy apja halálának is ugyanez volt az oka.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer és a NJD fordításában.

Érdekes volt? Kövess a Facebookon!

Köszönjük szépen!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here