Ha azon kapod, hogy a bosszantó kollégádról beszélsz a kutyádnak, vagy megvitatod a macskáddal, hogy mi legyen a vacsora, megkönnyebbülhetsz! Ez nem annak a jele, hogy megőrültél! A tudomány álláspontja szerint fontos tulajdonságokról árulkodik, ha beszélgetsz a háziállatoddal. Egy érdekes tanulmány még érdekesebb tényeket tárt fel erről!
Az állatok a barátaink. Mindig a közelünkben vannak, támogatást és segítséget kapunk tőlük, amikor szükségünk van rá. Nem csoda, ha néha úgy érezzük, meg kell osztanunk velük az érzéseinket és a gondolatainkat. Ezekre a velük folytatott beszélgetéseinkre tudományos magyarázat is van.
Tudományosan antropomorfizmusnak nevezik azt a jelenséget, amikor nem emberi lényeket vagy tárgyakat emberi tulajdonságokkal és érzésekkel ruházunk fel. Ezt pedig sokkal inkább az intelligencia és a kreativitás teszik lehetővé, mintsem az ostobaság vagy az őrültség. Az egyik tudós, Nicholas Epley szerint ez a jelenség annak a tendenciának a természetes mellékterméke, ami az embereket egyedülállóan okossá teszi a világon.
Ha mélyebben beleássuk magunkat, rá fogunk jönni, hogy ez a dolog gyermekkorban kezdődik. A gyerekek a semmiből is képesek maguknak barátot kreálni. Mindenki emlékszik még arra, mikor esténként az összes plüssjátékát betette maga mellé az ágyba, nehogy egyik is megsértődjön. A szülők pedig örültek annak, hogy gyermekükön látják a hűségnek, a barátságnak és a kommunikációnak ezt a formáját.
De ahogy felnövünk, minden megváltozik. Azt hisszük, az ilyen viselkedésből már kinőttünk és magunk mögött kell hagynunk. Ha azt látjuk, hogy felnőtt a számítógépéhez vagy a telefonjához beszél, éretlennek vagy talán őrültnek is hisszük.
Valójában azonban nincs különbség azok között, akik élettelen tárgyakhoz és akik a háziállataikhoz beszélnek. Egy felmérésből az is kiderült, hogy azok, akik nagyon szeretik az autójukat, hajlamosak személyiséget tulajdonítani neki.
Most már biztos lehetsz benne, hogy nincs miért aggódnod! A szokásod, hogy hazaérve elmeséled a kutyádnak, milyen volt a napod, teljesen természetes és normális dolog. Csak azt mutatja, hogy az agyad megfelelően működik. Legközelebb, ha sétáltok az utcán, és közben beszélsz a kutyáddal, ügyet se vess a járókelők furcsa pillantásaira! Csak irigykednek az intelligenciádra!
A Thomas – Tomi beagle kutyámmal “kutyanyelven” …”beszélgetünk”
Ha én mondok -játék ugatással beszélek, ő bár csak tudnám, hogy mit de válaszol.
Más hangnemben folytatjuk, a feleségem csak mosolyog…