A szeretet nem ismer határokat a különböző fajok között sem. Nem számít, hogy egy gyermek szülője vagy vagy egy kutya gazdája, a szeretet, amit irántuk érzel, szinte egyformán feltétel nélküli. Ha valaha is tűnődtél azon, miért vannak ugyanannyira erős érzelmeid a kutyád, mint a gyermeked iránt, ez a cikk neked szól! Egy tudományos kutatás magyarázhatja meg, miért szereted a kutyádat úgy, mintha a gyermeked lenne.
Az ember az állatok háziasítását kb. 30.000 évvel ezelőtt kezdte el. Az idők során kialakult kötődésünk a társállatokhoz pedig szinte felbonthatatlan. Mindannyian hallottuk már, hogy a kutya az ember legjobb barátja, de az irántuk érzett szeretetünk még ezen is túlmegy.
Egy kutatás során az anya-gyermek és gazdi-kutya közötti kapcsolatot vették górcső alá, mégpedig az anya, illetve a gazdi szempontjából. A kutatás során funkcionális neuroanatómiás vizsgálatot végeztek, hogy megtudják, mi zajlik az agyban, mikor az ember a saját gyermeke vagy a saját kutyája képét nézi. Elsősorban az agynak azon területeire fókuszáltak, melyek az érzelmekért és a kapcsolati kötődésért felelősek.
A kutatást olyan anyák részvételével végezték, akiknek 2-10 év közötti gyermekük van, illetve legalább 1 éve van kutyájuk. A résztvevőket megkérték, hogy hozzanak magukkal egy fotót a gyermekükről és a kutyájukról is. A kísérlet során olyan gyerekekről és kutyákról is mutattak nekik fotókat, akikkel semmilyen kapcsolatban nem álltak.
Az eredmények szerint a gyermekeik és kutyájuk fotóját néző anyáknak az agyuk érzelmekért, együttérzésért, gyengédségért és jutalmazásért felelős régióiban jellegzetes reakció volt kimutatható. Amikor viszont olyan kutyák és gyerekek fotóit mutatták nekik, akiket még sohasem láttak, nem volt kimutatható hasonló reakció.
Ezzel világossá vált, hogy amikor az anyák az ő kicsikéjükről beszélnek, utalhatnak éppúgy a gyerekeikre, mint a kutyájukra, hiszen a tanulmány bebizonyította, hogy a legtöbb anyának ugyanolyan erősek az érzelmei mindkét fotó láttán.
A kutatók szerint az mindig is bizonyos volt, hogy az állatok különleges helyet foglalnak el az emberek életében és szívében, most pedig már tudományos vizsgálatok is alátámasztják ezt. Háziállatot tartani az ember számára azért is előnyös, mert érzelmi támogatást is kaphatunk tőlük. Olyanok, mint a kisgyerekek, akik sosem nőnek fel. Mókázni akarnak, gyengédséget kapunk tőlük, és feltétel nélküli szeretetet.
Az anyákban természetes módon benne van a gondoskodás ösztöne, a szívükben pedig a gyerekek és a szőrös kis teremtmények ugyanazt a helyet foglalják el. Mindkettőnek szüksége van törődésre, szeretetre, táplálásra, ápolásra, mindkettőnek megvan a maga személyisége, a sajátosságai, érzelmei. A kutyák éppen olyan részei a családnak, mint bármely más családtag. Nagyszerű társaság, függ a családtól, és ami a legfontosabb, nagyon intelligens.
Szerintem ez a kutatási eredmény csak akkor lehet igaz, ha minden ember rendelkezik kellő empátiával, szeretettel az élőlények iránt. Ha ez így lenne, akkor nem lenne ennyi kóbor, kidobott, megunt állat. Nem lennének zsúfolásig telve az állatmenhelyek!
A jóérzésű, gondoskodó, gyermekszerető anyákkal végzett kutatás eredménye viszont vitathatatlan, de szerintem csak az ilyen anyák körében lehet igaz.
Látott már árvaházat?