Egy tanulmány szerint a szülői pszichés bántalmazás felnőttkorban mentális problémákat okozhat. Ha otthon, ahol a gyereknek biztonságban kellene éreznie magát, toxikus a légkör, annak hosszú távon igen káros hatásai lehetnek. Hogy ezt elkerüld, ahhoz az első lépés, hogy megtudd, nálatok így van-e.
Minden szülő szeretne egyre jobbá válni. Segítünk, hogy ne legyen belőled mérgező szülő.

1. Összehasonlítod a gyerekeidet.

Szülőként lehetetlen nem észrevenni a viselkedésbeli és személyiségbeli különbségeket a gyerekeid között. A szakértők szerint azonban ezzel a legjobb nem foglalkozni. Azok a gyerekek, akiket állandóan a testvérükkel hasonlítanak össze, erre fogják alapozni az egész önértékelésüket, és ez alááshatja azt, valamint csökkenti a motivációt, és fokozza bennük a szorongást. Ez pedig hatással lesz arra, hogy a gyerek a jövőben hogyan tud megbirkózni az élet kihívásaival.

2. A gyerekre ömleszted a problémáidat.

Mindannyiunknak vannak problémái, és ezeket kezelni különösen nehéz, ha még gyerekek is vannak. Jó, ha beszélünk nekik ezekről és egészséges módon kifejezzük az érzelmeinket, de azt el kell kerülni, hogy a gyereket terheljük a gondjainkkal. Ez egy különös dinamikát hozhat létre, mikor a gyerek veszi át a szülő vagy a barát szerepét. A gyerekeink nem szabad, hogy az érzelmi támaszaink legyenek, maradjanak csak gyerekek.

3. A gyereken vezeted le a feszültséget.

Sosem szabad a feszültségünket olyasvalakin levezetni, aki ezt nem érdemli meg, mert nem oka annak. Nem szabad azt éreztetni a gyerekeinkkel sem, hogy valami az ő hibájuk, amikor valójában nem az. Inkább azonosítsuk pontosan az érzelmeinket és a mögöttük rejtőző okokat, hagyjunk magunknak időt arra, hogy megnyugodjunk.

4. Nem törődsz a gyerek érzéseivel.

Sokszor próbáljuk sablonos mondatokkal megnyugtatni a gyereket. Ez jó módszernek tűnhet, de igazából nem az. Meg kell tanulnunk komolyan venni a gyerek érzéseit, nem pedig alábecsülni azokat. Beszéljünk velük a problémáikról és azok megoldásáról, akkor is, ha számunkra ezek semmiségnek tűnnek. Ne feledd, amit a gyerek érez, az valódi érzelem, amit nem lehet egy “Minden rendben lesz!” mondattal félresöpörni.

5. A büntetést választod a tanítás helyett.

Gyakran büntetni a legegyszerűbb, ezért sokszor ezt a módszert választjuk, hogy fegyelmezzük a gyereket. De sok esetben ez csak tovább fokozza a rossz viselkedést, nem pedig megállítja azt. Szülőként büntetés helyett inkább a tanításra kellene koncentrálni, hogy a gyerek megtanulja, miért volt rossz, amit tett. Pozitív megerősítést is alkalmazhatsz, ha jól viselkedik.

6. Állandóan kritizálod a gyereket.

Ha túl gyakran kritizáljuk a gyereket, többféle módon is ártunk neki. Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akiknek legalább az egyik szülője túl kritikus, kevésbé figyelnek mások érzéseire. Ez megakadályozza őket abban, hogy kiismerjék az embereket, ami pedig fontos képesség a társas kapcsolatok kiépítéséhez.

7. Negatív szavakkal jellemzed őt és a tetteit.

Minél gyakrabban használunk negatív jelzőket a gyerekre, annál kisebb lesz az önbecsülése. Ezek a szavak nagyon romboló hatásúak, befolyásolják a gyerek viselkedését és azt, ahogyan látja magát. Ha gyávának, rendetlennek, idegesítőnek vagy akaratosnak bélyegezzük, annak már nagyon kicsi kortól kezdve helyrehozhatatlan negatív hatásai lesznek.

8. Nem tartod tiszteletben a határokat, és a függetlensége útjában állsz.

Ha nem hagyjuk, hogy a gyerek önálló személyiség legyen, azzal nagyon toxikus légkört teremtünk. Ha megpróbálunk mindent tudni az életéről, akadályozzuk, hogy a saját útját járja, és folyamatosan megsértjük a személyes terét, azzal sokat árthatunk neki. Nem alakul ki az öntudata, az egyénisége és a problémamegoldó képessége sem.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kuffer fordításában.

1 hozzászólás

  1. Igen ,sokszor szegény lányomra ömlesztettem a problémámat, vele próbáltam megbeszélni,persze szegény még gyerek volt hozzá .Előfordult korlátoztam ,jó szándékból vezérelve. Tehát mérgező szülő voltam elismerem , a másik probléma az volt , mivel egyedül neveltem ,sokszor hallotta a másik szülőtől ne hallgass anyádra .Még egy probléma volt ,mivel aranyos kislány volt ,sokszor cukkolták a szomszédok ellenem,persze viccből ,hogy jót nevessenek rajta.pl. az apja küldte a gyerektartást ,azt mondta nem adom oda ,szomszédok erre , ne is ad oda ,Te kaptad és nevettek rajta.Sokszor előfordult hasonló. Csak hülyéskedtünk ,mert olyan aranyos ,volt a válasz ha kérdőre vontam őket .Folyton azt hallotta anyád ilyen olyan. Azt gondolom idővel rájön maga is .Még egy probléma eszembe jutott,míg együtt voltunk,sokan körül vették ,mindent meg kapott , mikor elváltunk minden megváltozott. Az apja nem tudott engem bántani és a gyereken vezette le a kis bosszúját ,Én meg megakartam óvni mert sajnáltam nagyon fájt neki ,hogy az apukája így viselkedik vele , én meg megakartam óvni minden rossztól.Tehát rossz szülök voltunk mind a ketten.Legnagyobb probléma anyagilag nem tudtuk támogatni az egyetem alatt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here