Felébredsz az éjszaka közepén. Próbálsz mozogni, de a tested nem reagál. Azt hiszed, csak álmodsz, de nyilvánvaló, hogy tudatodnál vagy. Próbálsz segítséget hívni, de hang sem jön ki a torkodon. Csak fekszel, úgy érzed magad, mint egy idegen a saját testedben. Neked bizony alvási bénulásod, azaz alvásparalízised van. Annak ellenére, hogy az emberek többsége erről még csak nem is hallott, a népesség 7,6%-a megtapasztalja valamikor az élete folyamán, akkor is, ha később nem emlékszik rá.
Cikkünkből többet is megtudhatsz erről a rejtélyes állapotról.
Mi az alvási bénulás?
Az az állapot, mikor a tudatánál lévő ember nem tud beszélni és mozogni. Általában akkor jelentkezik, mikor elalszol vagy mikor felébredsz. Ilyenkor bénultságot érzékelsz, mintha valami nagyon súlyos tárgy nyomna maga alá. Általában hallucinációk is kísérik ezt az állapotot, amitől az egész még rémisztőbbnek tűnik.
Elveszted a kontrollt a tested felett.
Mindegy, mivel próbálkozol, az alvásparalízis közben nem tudod felébreszteni a testedet. Vannak, akik az ujjaikat még képesek mozgatni. Gyakran úgy írják le ezt az állapotot, mint egyfajta “testen kívüli élményt”, ami néhány másodpercig, de akár percekig is tarthat.
Rémálmokat és hallucinációkat tapasztalsz.
Az alvásparalízis legfőbb tünetei közé tartoznak a hallucinációk és a rémálmok. De ezek nagyban különböznek azoktól az álmoktól, amelyeket alvás közben látsz. Valójában akkor hallucinálsz, mikor az elméd már éber, és érzed is, hogy ébren vagy. Ettől ez az állapot még ijesztőbbé válik.
Miközben le vannak bénulva, sokan sötét alakokat látnak, és különös zajokat hallanak. Egyesek tapasztalnak olyan érzést is, mintha valaki ki akarná őket rángatni az ágyból, repülnének vagy éppen rázkódik a testük. Nem nehéz kétségbeesni és pánikolni, mikor úgy érzed, elveszted az irányítást a saját tested felett. A szorongás is rád törhet, hiszen se mozdulni, se kiabálni nem tudsz.
Nem új keletű jelenség.
Alvásparalízistől már az ókorban is szenvedtek az emberek. Sok történet és legenda létezik világszerte, ami ehhez az állapothoz nagyon hasonló jelenségekről számol be. Többnyire valamiféle démoni megszállottságnak vagy földönkívüliek általi elrablásnak hitték.
A svájci művész, Henry Fuseli egyik munkája is ezt az állapotot ábrázolja. A festményen egy démon ül egy nő mellkasán, aki alvásbénulásban szenved, amit az erős nyomás szimbolizál.
Mi okozza?
Mikor alszunk, testünk belép a REM-fázisba, azaz a gyors szemmozgás fázisába. Az agyunk parancsot küld az izmoknak a pihenésre, az atónia állapotába kerülünk. Ez az állapot szükséges ahhoz, hogy a mozgásunk korlátozottá váljon, hogy az ne kövesse az álmainkat. Az alvási bénulás akkor történik, mikor a test nem tudja végrehajtani az átmenetet. Ébren vagyunk, de nem tudunk kilépni az atónia állapotából.
A közben fellépő hallucinációknak több magyarázata is lehet. Az egyik, hogy az agyunknak a félelemérzetért és érzelmekért felelős része nagyon aktív a REM-fázis alatt. Működik akkor is, mikor körülöttünk semmi nem utal veszélyre. Hogy ezt pótolja, az agyunk különböző hátborzongató hangokkal és árnyakkal áll elő.
Tényezők, amelyek alvásparalízishez vezethetnek.
Az alvási bénulás önmagában természetes jelenség. Bárkivel megtörténhet, függetlenül kortól, nemtől, egészségi állapottól. De a tudósok szerint vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik az előfordulásának esélyét:
- Rossz minőségű alvás: A rendszertelen alvási ritmus, az álmatlanság, a narkolepszia, a kialvatlanság is hozzájárulhat az alvási bénulás megjelenéséhez. Azt is megfigyelték, hogy gyakori a több műszakban dolgozóknál.
- Háton alvás: Meglepő módon ez az egyik leggyakoribb kiváltó oka az alvásparalízisnek. Ez a póz a tüdőre és a légutakra nehezedő nyomás miatt hajlamosabbá teszi rá az embert.
- Genetika: Családi okokra is visszavezethető, az alvási bénulás örökölhető is.
- Mentális problémák: Ezen a téren a tudósoknak még van mit felfedezniük, de azt megfigyelték, hogy akik traumát éltek át, poszttraumás stressz szindrómában vagy szorongásban szenvednek, gyakrabban élnek át alvásparalízist.
Hogyan lehet kezelni?
Kellemetlen érzés és rossz élmény, de az alvási bénulás valójában nem jelent veszélyt, semmilyen módon nem árt a testnek. Kezelésére egyelőre nincs módszer. Az orvosok általában az alvási szokások megváltoztatását javasolják. Például:
- Mindennap ugyanabban az időpontban feküdj le és kelj fel.
- Lefekvés előtt ne igyál koffeint vagy egyéb élénkítő italokat.
- Kerüld a háton és hason való alvást.
- A hálószobádban ne legyenek elektromos készülékek.
A legfontosabb pedig, hogy próbáld megőrizni a nyugalmadat, amíg ez az állapot véget nem ér. Maradj higgadt, és ne pánikolj.
Nekem is szokott lenni, és nagyon rémisztő.
Valahol az alvás és az ébrenlét közötti állapot.
Sokáig nem is tudtam mi ez, és nem is beszéltem róla.
Aztán beszéltem róla a lányomnak, és a neten utána néztünk, így tudtam meg, hogy alvási bénulásnak nevezik.
Érdekes, hogy mióta tudom, mi ez, azóta ritkábban fordul elő.
Eddig kétszer fordult elő velem és szörnyű élmény volt. Az elsőt a félelem és stressz válthatta ki, mert éjszaka tört rám és mintha egy szörny mászott volna rajtam. Az ok pedig az lehetett, hogy az elsőszülött és párhónapos kisfiamat sűrgősen meg kellett műteni. Egyedül voltam, az apja távol volt tőlünk, nem tudott az egészről semmit, mert elérhetetlen helyen tartózkodott. Második alkalommal pont ellenkezőleg, egy meghitt és szép karácsony este elbóbiskoltam a kanapén, a tévéből karácsonyi zene szólt, a három gyermekem az apjukkal a gyerekszobában játszottak, tisztán hallottam mindent, egyszer csak nem tudtam megmozdulni és valaki – először a kislányomra gondoltam, mert alacsonynak érzékeltem – átölelt és leszorított, olyan erővel, hogy nem kaptam levegőt. Nem akartam elhinni, hogy a családom nem segít rajtam és nem hallják a vergődésemet, de persze semmi hang nem jött ki a torkomon és moccanni sem tudtam. Azért küzdöttem, hogy a kanapé végében álló lámpát lelökjem és azt majd meghallják a másik szobában, de nem sikerült megmozdulnom. Egyszer csak elkezdtek rázni, hogy ébredjek fel, mert hallották nyögémeseimet. Utána sírógörcsöt kaptam, az átéltek miatt. Annyit megerősíthetek, hogy szörnyű élmény volt mind a kettő, és senkinek sem kívánom, hogy hasonlót átéljen.
Én éppenséggel szeretném elérni, hogy megtörténjen velem többször, ugyanis szeretném megtapasztalni. Eddig életemben nagyon kevés alkalommal volt alvásparalízisem, akkor is max 5-10 másodpercig tartott, és emellett semmiféle hallucinációt nem tapasztaltam…
Velem pár éve fordult elő, albérletben laktam egyedül. Mindig a hasamon alszok el, de gyakran átfordulok. Amikor felébredtem, akkor éppen a hátamon feküdtem.
Rettentően megijedtem, csak a szememet és talán a nyakamat tudtam mozgatni ha jól emlékszem. A bukóra nyitott ablak felé néztem, ahogy a függöny mozgott. Világosság volt kint, talán égve hagyhattam a kinti lámpát, egyszer csak sötétebb lett, de a fény ugyanúgy megmaradt. Minden hang sokkal tisztább volt mint általában, legalább is úgy érzékeltem. Sokkot kaptam, nem tudtam hogy mi történik velem.
Már nem emlékszem pontosan hogy amikor elmúlt, azonnal vagy lassan tudtam felkelni. Dohányos vagyok, nem is éreztem magam biztonságban a lakásban, kimentem rágyújtani. Még kint is féltem. Erre még rá tett egy lapáttal, hogy pont akkor ment el egy macska előttem, megállt és a kert felé nézett egy olyan pontra ahol nem volt világítás. Siccegtem neki, de csak sokadszorra nézett rám és elsétált, addig nézett egy pontra.
Rettegve aludtam vissza, szörnyű élmény volt.
Remélem hogy senkinek nem kell átélnie, vagy ha igen akkor tud róla hogy mi történik és talán nem lesz olyan rémisztő.
Velem gyakran előfordult fiatal koromban,amíg az első gyermejem.meg nem született. Szinte minden napos volt. Soha nem beszéltem róla senkinek akkor. Nem tudtam felkelni,viszont mindent éreztem,hallottam ami körülöttem történt. Aztán soha többé bem gordult elő ikyen formávan. Mindíg attól féltem,hogy egyszer nem kel fel a testem,és azt hiszik majd,hogy meghaltam és elégetnek. Pár éve rémálom formájában újra kezdődött,és ismét mindennapos. Rettenetes rossz. Ikyenkir nyögdécselek hogy a férjem észre vegye és felkeltsen. Sokszor tudatosan hangosan nyögök,és a saját hangomra felkelek. Ilyemkir az ima segít.
Normális esetben az elalvás során kikapcsol a tudat, utána jön a bénítás, hogy ne kapálózzunk álmunkban. Ha rossz a sorrend, akkor először jön a bénulás, meg a hallucinációk. Kisgyerekként rettenetes volt. Ráadásul szinte minden este és reggel. Csak felnőttként tudtam meg, hogy ez micsoda, és egyáltalán nem veszélyes. Azóta élvezem. Eltűntek belőle a rémalakok, mert nem félek. Csak a mozgás, hangok, fények, zene és csupa különös meg izgalmas élmény maradt. Mindig várom, hogy milyen új meglepetést hoz.
Sziasztok vellem is elö fordult nem pánikoltsm csak probáltam minél elöbb visza térni nagyon sok szor rám szok törni az ilyen
Csatlakozom. 2-3 alkalommal én is átéltem,és eggyáltalán nem kellemes.Az ágyat másik helyre raktam és imátkoztam. Azóta hálistennek semmi.
Egyszer fordult elő velem,napközben aludtam el és úgy ” ébredtem”,hogy a nyitott hálószoba ajtón kiláttam a nappaliba, a férjem ült a kanapén,próbáltam kiáltani neki,hogy nem tudok megmozdulni,de nem jött ki hang a torkomon. Bepánikoltam. Nem tudom,meddig tartott,valószínű,hogy csak másodpercekig,de nem szeretném újra átélni.
Bar
Jezus nevere eltunik legyen az barmi 🙏
Velem is élő fordult már többször.
Sziasztok!
Nekem 30 éve kezdődött és azóta is hetente 2x-3x előjön. Ha nem pánikolok hamarabb felébredek, de a halucinációk sokkal ijeszőbbek. Amikor felkelek nem merek aludni tovább mert félek hogy elkap mégegyszer.
Van olyan is hogy egymás után 3x elkap egy éjszaka.
Sírni tudnék, de sajnos senki nem tud segíteni.
Nagyon rosz.
Úgy 15 éves koromban tapasztaltam meg. Felriadtam éjjel, mert rosszat álmodtam. Anyukámat akartam hívni segítségül, de egy hang sem jött ki a torkomon és mozdulni sem tudtam. Akkor nagyon megijedtem? Szinte bepánikoltam. Nem tudom, hogy meddig tarthatott, de mikor elmúlt egy hatalmasat ordítottam. Nem volt egy kellemes élmény. Azóta sem fordult élől velem.
Nekem is volt ilyen elég sokszor! Olyan mintha elméd felébredne de a tested nem ! Elég félelmetes!! Én rettegtem mikor rám jött kiabáltam segítségért addig amíg fel nem ébredtem…volt hogy percekig. És halucinacio is kísérte! Olyan volt mintha nyomnak lefelé! De idővel tudtam kezelni és nem féltem mert tudtam hogy nem soká vége…de rájöttem ez a fáradtság és a stressz miatt van.
Én nem zárom ki, hogy van ilyen viszonylag normálisnak mondható állapot.
De nem lehet mindent ezzel magyarázni. Akinek ilyen visszatérő bénulása van, javaslom akassza le a szentelt keresztet a falról és egy cipőfűzővel kösse a nyakába. Majd ha ilyet tapasztal legközelebb imádkozzon.
A cikk halucinációkról ír. Nyilván azt gondolják, hogy az ember csak halucinál. Az ezzel a gond, hogy ez a bénulás nem csak alvás közben tud jelentkezni, hanem akár nap közben is, amikor az ember már fent van. Ilyenkor sokkal érdekesebb, amikor hangokat hall az ember, jelenlétet érez és közben hiretelen lebénul. Néha esetleg leesik valami a polcról…
Ez már nem halucináció és képzelgés…
És az, hogy a modern ember felvilágosultnak hiszi magát – közben lenézi a középkori hiedelmeket – felfuvalkodottá és vakká teszik az embert, aki azt hiszi mindent tud, közben pedig még azt sem, amit régen tudtak…
Démoni támadásnak hívják.
Amikor az ember megtér, templomba jár, házat meghinti szentelt vízzel, imádkozik naponta.
Valamint ilyenkor elég egy névre erősen gondolni mert mást nem tud tenni az ember.
Ez a név, Jézus Krisztus, ha hozzá kiáltassz egyből kiszabadulsz, mert ő az Isten fia és démoni hadak eltakarodnak az Ő neve hallatán.
Hajrá!